~~~~~ K ö s z ö n t e l e k   L ő r i n t é n, egy eltűnt falu weboldalán !!! ~~~~~

Térképek

Veszprém vármegye - 1800

Veszprém vármegye - 1800 (részlet)

Veszprém vármegye - 1923

Veszprém vármegye - 1923 (részlet)

Bakony turistatérképe - 1966
Lőrinte még rajt van

Lőrinte helyrajzi térképe
az épületek 1984-ig álltak

Lőrinte
a vasút- és folyóelterelés után

Veszprém megye - 1999
Lőrinte már eltűnt

Lőrintei víztározó és környezete (2010)

Lőrintei víztározó és környezete (2010)

Lőrinte ma műholdképen

A régi Lőrinte térképe a műholdképre illesztve

Támogatóink

Naptár

2017. szeptember
HKSzCsPSzV
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Jusztina napja van ma

Látogatottság



Lőrinte földrajzi elnevezései




Lőrinte földrajzi nevei

1. (36). REKETTYÉS

1850-ben elnevezése: Felső rét.

1920-1930 között elnevezése: Rekettye,(sík szántó).

Ma egy részén az Ajkai Timföldgyár vörösiszapot tárol.


2. (41).”ESŐ-OSZTÁJ”

Sík szántó. Püspöki birtok volt Lörinte határában. 1910-ben itt kezdték a földosztást.


3. (42). KETTES-TÁBLA

Sík szántó.


4. (49). LŐRINTEI MALOM, (ZAGYTÉR).

Német elnevezése: Loreintoeműl, ’Lőrinte-Muhle’.

1850-ben elnevezése: Lőrintei malom.

1920-1930 között elnevezése: Kenyeres malom.

Volt épület. Ma az Ajkai Timföldgyár vörösiszapot tárol ezen a területen.


5. (50). MALOMÁROK

Német elnevezése: Műlpóh,’Mühlbach’.

1850-ben elnevezése: Mühlbach.

1920-1930 között elnevezése: Malom-árok.

Vízfolyás, 1980. táján be lett temetve.


6. (51). LŐRINTEI ÚT

Német elnevezése: Loreintoevéh,’Lőrinteweg’.

A Devecsert Ajkával összekötő közútnak Kolontár és Lőrintepuszta közötti szakasza.


7. (52). BABHELY

Szántó.

1850-től az elnevezése: Babhely.


8. (57). PRIKLI-DOMB

Dombos szántó.


9. (58). MAGTÁR,”BÓT” ÉPÜLET

A Lőrintéhez tartozó magtár egyik felében bolt volt.


10. (59).”KASTÉ” ÉPÜLET

1983-ban lebontották. A Jókai család örököseié volt. E család utolsó tagja 1939-ben meghalt, az épület ezután az evangélikus egyházé lett.


11. (60). HARANGLÁB

1850-ben elnevezése: Szt. Maria.

Néhány évvel ezelőtt lebontották.


12. (61).”BIRKAAKÓ” ÉPÜLET


13. (62). PÁLINKAHÁZ

Volt épület. Szeszfőzde volt, majd cselédház.


14. (63). FEKETE HÍD

Híd a Fekete vízen.


15. (69).”BOGNÁRMŰHEL”

Volt épület.


16. (70). ÜNGÖS-HÁZ

Volt épület. Üngös nevű cseléd volt az első lakója.


17. (71). TÜSKÉSI –RÉT

Sík rét.


18. (80). CSÓTAI ÚT

A Lőrintei útról vezet Csótapusztára.


19. (81). KENDERÁZTATÓ

1850-ben elnevezése: Kertalja .-szántó.

1864-ben elnevezése: Kert alatti.-dűlő, szántó.

Domboldal, vízmosás, rét. Csótapusztához tartozott. Egy forrás volt itt, amelynek felfogott vízében áztatták a kendert.


20. (82). LIGET

Sík, facsoport.


21. (83). LŐRINTE

Német elnevezése: Loreintoe,’Lőrinte’.

1850-ben elnevezése: Lőrinte falu Remecsei pusztával együtt.

1864-ben elnevezése: Lőrintei puszta.

1920-1930 között elnevezése, helységnévtábla szerint: Lőrintepuszta.

Lakott hely. Lőrintepuszta a Bezerédj majd a Jókai-Ihász család birtoka volt.

1864-ben Pesty Frigyes kéziratos helységnév gyűjteményében ez olvasható: ”Lőrintei puszta 1840dik év előtt gazdag község volt.-hanem midőn az országos összeírás az adóra nézve megtörtént volna az akkori földes úr arra birta a jobbágyságot, hogy adó alá ne valljanak… megtörténvén a tagosítás, de mivel ők..földeiket adó alá benem vallották..föld és bírtok nélkül maradtak..s így kénytelenek voltak házaikat is elhagyni,szegény zsellérekké lettek,-azért neveztetik jelenleg-Lőrinte-Pusztának”


22. (90). GYÜMÖLCSÖS

Domboldalon gyümölcsös.


23. (91). INTÉZŐLAKÁS

Épület. Lőrintepuszta intézője lakott benne.


24. (92). RÉMAJOR

Major. Reh Jenő volt a bérlő neve.


25. (93). VÍZTÁROZÓ

Tó, víztároló. Padragkút felöl folyó patak felduzzasztott víze.


26. (96). CSÓTA

Német elnevezése: Csudoe,’csóta’.

1850-ben elnevezése: Puszta Csóta. Lakott hely.

1920-1930 között elnevezése, helységnévtár szerint: Csótapuszta.

1864-ben elnevezése: Csótai puszta. Lakott hely.

A Veszprémi Püspökség birtoka volt. 1910-ben Az egyház az erdő kivételével eladta.


27. (97). HETES-TÁBLA

1850-ben elnevezése: Csap-berek, szántó.


28. (98). HALASTÓ

Lőrintei halastó.


29. (99). BIRÓ-TÁBLA

1850-ben elnevezése: Kenderföld, szántó.

Dombos rét, ma egy részén a halastó van.


30. (103). BLASKÓ-DOMB, PLASKÓ-DOMB

Dombos szántó. Blaskó nevű ember volt a tulajdonosa.


31. (104).”NEGYEDIK-OSZTÁJ”

1850-ben elnevezése: Öreg irtás, szántó.

Sík szántó, Püspöki birtok volt, lásd:(41).


32. (105). HOSSZI-RÉT, HOSSZÚ-RÉT

Sík rét.


33. (106). RÉGI TEMETŐ

Domboldalon, akácás. Temető volt.


34. (107). SIKI-RÉT

Sík rét.


35. (108). HOMOKBÁNYA


36. (109). LAJOSMAJORI CSAPÁS

Csapás, mely Lajosmajorba vezet.


37. (110). RÓKA-KÚT

Egy Róka nevű csősz építette.


38. (111).”NYÓCAS-TÁBLA”

Sík szántó.


39. (112).”KILENCES-TÁBLA”

Sík szántó.


40. (113). CSAPBEREK

1850-ben elnevezése: Csapberki major.

1920-1930 között elnevezése: Csabberek.

Lakott hely, sík szántó, rét.

A Veszprémi Püspökségé volt. Időnként juhászok laknak itt.


41. (114).”TŐGYES-ERDŐ”

Dombos tölgyerdő.

42. (115). FEKETE-VÍZ, FEKETE-ÉR, PADRAGI-VÍZ

1850-ben elnevezése: Feketeér, bánya patak.

Vízfolyás, a padragkúti határban ered.


43. (116).”KÜFEJTŐ”

1850-ben elnevezése: ”Kőbanyara”

Kőbánya, már nem művelik.


44. (117). CSÉKUTI-DÜLLŐ

1850-ben elnevezése: Pinczehely.

1920-1930 között elnevezése: Pinczehely

Dombos szántó, rét. A csékuti határ mellett van.


45. (121). CSÓTAI-ERDŐ

1850-ben elnevezése: Erdő.

1920-1930 között elnevezése: Püspöki erdő.

Dombos erdő. Egyházi birtok volt, majd a csótaiaké lett.


46. (122). TIZES-TÁBLA

Sík szántó.


47. (123). KAVICSGÖDÖR

Bánya, már nem működik.


48. (124). AGÁCÁS

Sík erdő


49. (125). KÜLMAJOR, LAJOSMAJOR

Sík szántó. A Lőrintei uradalom majorja volt, 7 család lakta. Ma a szántóterület neve. Lőrintepusztához képest kijjebb fekszik, ezért Külmajor.


50. (126). CSIGÁS-KÚT, DÖGGÖDÖR

Kerekes kút volt a majorban.


51. (127). ITATÓKÚT

Gémeskút.


52. (128). DÉLLŐ

Sík legelő. Állattok pihenőhelye.


53. (129). HOMOKGÖDÖR


54. (131). CSÁRDAPUSZTA, REMECSEIPUSZTA

1850-ben elnevezése: Remecsei puszta, lakott hely.

Sík szántó, rét, 1976-ig lakott hely volt, csikósok éltek itt.


55. (35). LÉMAN-FÉLE KÚT

Német elnevezése: Léman-Prun, ’Lehman-Brunnen’.

Kút a Lehman család földjén.


56. (40). CSÓTAI MALOM

Német elnevezése: Csudoeműl,’Csótamühle’ Nem működik.

57. (89). GYALOGUTI

Dombos szántó. A csótai út mellett van. Ezen az úton gyalog jártak Kolontárra a csótaiak.


58. (43).”FOJÓ”, TORNA

Német elnevezése: Póh,’Bach’.

1850-ben elnevezése: Torna.

1920-1930. között elnevezése: Torna patak.


Forrás:

Durva hiba (nem lép ki a ciklusból) !!!